Csehszlovákia

Prágai szovjet invázió

csehek, akik 1968.augusztus 21-én Prágában szovjet csapatokkal szembesültek. A szovjet erők megszállták Csehszlovákiát, hogy lerombolják a prágai tavasz néven ismert reformmozgalmat.

Libor Hajsky—CTK/AP Képek

Az ország új Kommunista vezetők koncentrált, hogy az állami tulajdonban lévő gazdaság hatékonyabb, ugyanakkor fullasztó belső politikai elégedetlenség., Csehszlovákia az 1970-es és 80-as években így az egyik virágzóbb, de egyben az egyik elnyomóbb ország Kelet-Európában. 1989 végén azonban a Szovjetunió vezetőjének, Mihail Gorbacsovnak a bátorításával a demokratizálódás hulláma végigsöpört Kelet-Európán. Csehszlovákia Kommunista vezetése szembekerült a politikájával ellentétes Prágai tömegtüntetésekkel, és a párt hamarosan engedett a reformköveteléseknek. Decemberben a kommunisták koalíciós kormányt alakítottak nem kommunista ellenzéki csoportokkal., Többpárti politikai rendszert írtak be a törvénybe, Václav Havel író és volt ellenzéki lett az ország új elnöke, 1990 júniusában pedig szabad választásokat tartottak a szövetségi közgyűlésben, ahol a nem kommunisták győztek.

Václav Havel

Václav Havel.

© Marcin Kadziolka / Dreamstime.,com

a kommunista uralom végével és a valódi többpárti demokrácia (az úgynevezett bársonyos forradalom) újjáéledésével az ország két fele közötti nézeteltérések fokozódtak. Különösen a szlovákok ellenálltak annak, hogy a csehek előnyben részesítsék az ország állami tulajdonban lévő iparágainak gyors privatizációját. Az 1992. júniusi parlamenti választások eredményei rávilágítottak ezekre a különbségekre, és a cseh és a szlovák vezetők közötti tárgyalások még abban az évben a Csehszlovák Szövetség békés feloszlatását eredményezték., Az úgynevezett bársonyos válás részeként 1993.január 1-jén két új ország jött létre, Csehország és Szlovákia.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük