Második-Negyedik Orbán-kormányok: 2010–presentEdit
Orbán Viktor, Magyar Miniszterelnök (1998-2002, 2010–jelenleg is)
Fidesz visszanyerte erejét a 2010-es általános választásokon elsöprő győzelem kétharmada a helyet a Parlamentben.,Az őszi önkormányzati választásokon a Fidesz szinte minden helyi és polgármesteri választáson többséget szerzett, ezzel megnyerte a liberális pártok hagyományos erőfölényét.
a második Orbán-kormány kihirdette Magyarország 2011-ben elfogadott, 2012.január 1-jétől hatályos új alkotmányát. A kormány fő célja a gazdasági növekedés újraindítása volt. Bevezette a jövedelemadó egykulcsos adórendszerét, 16 százalékot mindenkinek.
Orbán elvetette a jóléti állam gondolatát, kijelentve, hogy a magyar gazdaságnak munkaalapú gazdaságnak kell lennie., 2014-re jelentős javulás történt a munkanélküliség csökkenésében (a 2010-es 11,4% – ról 2014-re 7,1% – ra), és gazdasági növekedést eredményezett (2014-ben elérte a 3,5% – ot, ami az EU tagállamainak legmagasabb értéke). De a növekedés nagyon egyenlőtlen volt: a társadalom felső 20% – ának vagyona jelentősen nőtt, míg a szegénységi küszöb alatt élők aránya a 2010-es 33% – ról 2014-re 40% – ra nőtt. A kormány központosította az oktatási rendszert, és több évre szóló programot indított a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérének emelésére.,
a 2014. tavaszi parlamenti választásokon a Fidesz ismét fölényesen nyert, de csak egypárti többséggel. 2015 februárjában időközi választást tartottak Veszprém városában, ahol egy ellenzéki képviselőt választottak meg, így a Fidesz elvesztette felsőházi többségét.
A harmadik Orbán-kormány alatt a 2015-ös európai migránsválság az Európai Unió déli külső határával rendelkező országok egyikeként érintette Magyarországot. A kormány 2015 nyarán határzárat emelt Magyarország Szerb-Horvát határának mentén., A migránsok erőszakkal történő átlépésére tett kísérleteit 2015 szeptemberében rohamrendőrökkel találkoztak.a gátat 2016-ban megerősítették.Az EU bel-és igazságügyi Tanácsa jóváhagyta a migránskvóta-tervet. A döntést követően Magyarország és Szlovákia jogi lépéseket tett az uniós kötelező migránskvóták ügyében a luxemburgi Európai Bíróságon.A magyar kormány 2016 októberében népszavazást is kezdeményezett a kérdésről.,Míg a szavazók túlnyomó többsége (98%) elutasította az EU migráns kvótáit, a szavazók 44% – A alacsonyabb volt az 50% – nál, amelyre a népszavazás érvényesnek tekinthető.
a 2018–as választásokon a Fidesz-KDNP ismét fölényes győzelmet aratott, a megtartott mandátumok számában nem változott. A negyedik Orbán-kormány 2018.május 18-án alakult meg.